*(a regény részletei nem kronologikus sorrendben jellenek meg a blogon)
Hogyan is működik egy szerző?
Felkel, általában korán reggel, azonban a reggel nem először, mivel sosem alszik rendesen, azonban a napsütés hatására, vagy mert megunja, elérkezik az a pillanat, amikor már nem látja értelmét a további alvásnak. Vagyis a próbálkozásnak, hogy ismét aludjon.
A lába még nem éri a padlót, szőnyeget, papucsot, és a harmaduk kezében máris ott a staub és a gyújtó. Páran várnak egy-két slukkig, többségük azonban ilyenkorra rég a konyha felé van fél úton. Igen, eltalálta Kedves Olvasó, a fekete, energiát adó nedű reggeli ceremóniája következik. Ha lenne erről könyv, közel hasonlatos lenne a Tea szertartáshoz sokkal kevesebb featurerel tarkítva.
 |
| a képen Tom Waits |
Régebben, amíg a kis kotyogós telefröcskölte a fél tűzhelyet, a szerző cigijét hátrahagyva, hadd füstöljön a világba, elég az magától is, elsétált a napi sajtót összeszedni, ami vagy a bejárati ajtónál hevert a földön, vagy lent a postaládáknál, kertes ház esetén a kapura tűzve, esetleg Bodri által átolvasva. Amint a művelet sikeresen végrehajtódott, a kávé már várta. Kis kilöttyintés után a csészében, pohárban, bögrében ott gőzölgött. /Megjegyezném, manapság annyiban különbözik eme cselekményfolyamat, hogy az újságelőfizetés már nem dívik, ezért a szerző egy tapodtat sem mozdul a konyhából, hanem a baljában (azért baljában, mert jobbjában ott a cigarillos) tartott okoskodó telefonján nézi át az alvással töltött idő történéseit. Azonban ez a folyamat szintén változik, ha a képet tarkítja egy házi állat - macska képében -, netán gyermekes szülő, és még nő is a szerző. Nos, ebben az esetben semmi sem biztos azzal kapcsolatban, amit fentebb eddig írtam, mivelhogy gőzöm sincs, ők mit csinálnak reggel./
